Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Chisinaui /Kisinyovi/ Roman Nagykovetseg

2004. november 25.

Egy év alatt megduplázódott a román útleveles moldovaiak száma. Először szavazhatnak félelem nélkül a chisinaui román nagykövetségen a román állampolgárságot is szerzett moldovai állampolgárok. Számukat titkolják a román hatóságok. Ebben az évben szeptemberig 53 429 moldovai–román állampolgár számára állítottak ki román útlevelet. Az egy évvel korábban feltett hasonló kérdésre a minisztérium 27 253 román útlevelet szerzett moldovai–román kettős állampolgárról számolt be. Az ukrán–román állampolgárok közül 2641-en szereztek román útlevelet is. Ez mutatja, hogy Romániát nem zavarja az, hogy Ukrajna alkotmánya tiltja a kettős állampolgárságot. Észak-Bukovina lakói a tilalom ellenére is igénylik és megkapják a román állampolgárságot, valamint a vele járó útlevelet, amely vízummentes beutazást biztosít számukra az Európai Unió országaiba. A Krónika hiába próbálta megtudni a moldovai–román és ukrán–román kettős állampolgárok számát. A Nyugdíjbiztosító szerint nem terhelte meg különösebb mértékben a román nyugdíj-biztosítási rendszert a román állampolgárságot is szerzett moldovai és ukrán állampolgárok jelentkezése. /Gazda Árpád: Az állampolgárság román modellje. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./

2007. január 8.

Románia január elsejei uniós csatlakozásával egy időben vezetett be vízumkényszert a 4,5 millió lélekszámú Moldovai Köztársaság állampolgáraival szemben. A bukaresti külügyminisztérium már korábban megígérte a Moldovai Köztársaságban élőknek, hogy az okmány ingyenes lesz, megszerzésére pedig mindössze néhány napot kell várni. Az új év beköszöntével moldovaiak százai özönlik el naponta a chisinaui román nagykövetség épületét, amelynek személyzete képtelen rövid idő alatt kielégíteni valamennyi ügyfél igényét. /Rostás Szabolcs: Moldvai vízumroham. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

2007. augusztus 23.

Tovább gerjesztette a román–moldáv diplomáciai konfliktust a Traian Basescu elnöknek a mogosoaia-i kastélyban tartott, a határon túli román közösségek identitását, támogatottságát érintő nyári egyetemen tartott augusztus 21-i beszéde. A rendezvényen Basescu provokációnak nevezte a Moldovai Köztársaság részéről érkező vádat, miszerint a kisinyovi román nagykövetségen korrupcióval intézik az EU tagországba való belépéshez szükséges vízumot. Az államfő elmondta, keményen fellép a hamis vádakkal szemben. Hozzátette, a sikkasztás nem a román konzulátust, nagykövetséget terheli, hanem az INA TOUR turisztikai iroda tulajdonosát, Ina Russut, aki 200–400 eurót is elkért a beutazási engedéllyel kapcsolatos ügyintézésért. Basescu kifejtette, a román kormány kötelessége kidolgozni azokat a lépéseket, amelyek a határon túli románok méltányos támogatását lehetővé teszik. Ezzel kapcsolatosan a szerbiai román kultúráért felelős szervezet szóvivője felháborítónak találta, amiért a Timok völgyében élő román ajkú kisebbség az utóbbi két évben nem kapott a román állam részéről se morális, se pénzügyi támogatást. A diaszpóra képviselői felrótták továbbá, hogy a román kormánynak egységes kisebbségpolitikai stratégiája nem lévén, akadozik az anyanyelvi oktatás, a román tankönyvek kiadása, a diákok ösztöndíj-támogatottsága, valamit a román állampolgárság gyors megadása. /O. M. : Basescu „Mogosványoson”. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

2007. augusztus 23.

A Moldovai Köztársaság korrupcióval gyanúsította meg a moldovai román nagykövetség egyik diplomatáját. A moldovai miniszterhelyettes szerint a hatóságok őrizetbe vették egy turisztikai cég igazgatónőjét, aki a hozzá forduló moldovai állampolgárok számára 200–400 euróért vállalta, hogy a nagykövetségen keresztül megkönnyíti a vízumszerzés folyamatát. Traian Basescu államelnök úgy fogalmazott: Románia „rendkívül keményen” fog majd válaszolni a moldovai vezetésnek. Szerinte ez „volt az utolsó, Románia elleni agresszióra tett kísérlet”, a moldovai vezetés jobban tenné, ha felhagyna a provokációval. Basescu úgy vélte, a román diplomata állítólagos tettenérése egy étteremben, amint egy borítékot vesz át az utazási iroda vezetőjétől, pusztán azt a célt szolgálta, hogy a nagykövetség alkalmazottját lefilmezzék kezében egy borítékkal, amelyről nem tudni, hogy kapja vagy adja. A moldovai belügyminisztérium tagadta, hogy megrendezett provokációról volna szó, álláspontja szerint a büntetőjogi vizsgálat a hatályos törvények alapján folyik. A chisinaui belügyi szóvivő szerint a román nagykövetségen régóta illegális tevékenység folyik. /Fall Sándor: Pruton túli vádak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

2007. december 24.

Újabb diplomáciai szóváltásba torkollott a Moldovai Köztársaság és Románia között az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé váló viszony. Chisinau tiltakozását ezúttal az váltotta ki, hogy a hét végén Adrian Cioroianu román külügyminiszter részt vett a moldovai fővárosban az új román konzulátus avatóján, de elmulasztott kétoldalú találkozót kezdeményezni a helyi illetékesekkel. Cioroianu az újabb konfliktus nyomán párbeszédre hívta moldovai kollégáját, Andrei Stratant, egyúttal beismerte, hogy ellentétes az udvariasság és a diplomácia szabályaival, hogy a konzulátus avatójára nem hívtak meg egyetlen moldovai illetékest sem. Traian Basescu államfő kijelentette, megtörténhet, hogy a kommunizmust elítélő tavalyi nyilatkozatához hasonlóan a parlamentben nyilvánosan ítéli majd el az 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov–Ribbentrop-paktumot is, amelynek nyomán a Szovjetunió megszállta a mai Moldovai Köztársaság területét. A moldáv–román viszony kapcsán leszögezte, Bukarest nem Vladimir Voronin moldáv államfő vagy a Moldovai Kommunista Párt számára kíván megoldásokat kidolgozni, hanem a szomszédos országban élő négy és fél millió román számára. Az államfő szerint az európai politikusok zöme úgy véli, a két országban élő családokat olyan paktum miatt választja el a Prut folyó, amelynek semmi köze a mai tényekhez. /Balogh Levente: Újabb diplomáciai baki. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./

2009. április 15.

Az Európai Uniónak ki kell vizsgálnia, ki a felelős az utóbbi napokban történt moldovai megtorlásokért – mondta Traian Basescu államfő április 14-én a parlament előtt tartott beszédében. Basescu rámutatott, nem akart azonnal reagálni a Chisinau által felhozott vádakra. Mint fogalmazott, a végtelenségig sem lehet hallgatni, ezért „a Moldova Köztársaságban történt megtorlások, az alapvető emberi jogok és szólásszabadság semmibe vétele, újságírók kitoloncolása, valamint a román állam ellen felhozott vádaskodások” arra kötelezték, hogy az európai szervekhez forduljon. Véleménye szerint a moldovai államfő kijelentései, miszerint Románia felelős az ottani helyzetért, hatalmas kérdőjeleket vet fel, ugyanis nem Románia tehet arról, hogy Chisinau a kommunizmus irányába lépett vissza. Basescu figyelmeztette Chisinaut, nemzetközi bíróság elé juttatja mindazokat, akik nem engedik a letartóztatott román állampolgárok közelébe a román konzulátus képviselőit. – Több mint 300 embert vettek őrizetbe a moldovai belügyminisztérium adatai szerint. A tüntetések egyelőre az eredménnyel jártak, hogy a központi választási bizottság újraszámolja a parlamenti választásokon leadott szavazatokat. /Mihály László: EU-s vizsgálatot kér Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

2009. április 16.

Románia úgy döntött: nem kell többé bebizonyítaniuk román nyelvtudásukat azoknak, akik román állampolgárságot kérvényeznek. Emil Boc miniszterelnök szerint a könnyítést csak azok a kérvényezők (illetve első-, másod- és harmadfokú rokonaik) élvezik, akik korábban román állampolgárok voltak, de „önhibájukon kívül” megfosztották őket ettől a jogállásuktól. Bár Emil Boc nem mondta ki, az új jogszabály adta előnyöket elsősorban a moldovai állampolgárok élvezhetik majd, akik (vagy akiknek felmenői) 1940-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum nyomán veszítették el román állampolgárságukat. A sürgősségi rendeletet Traian Basescu kérésére hozta meg a kormány. Az államfő felfedte, hogy 650 ezer olyan boríték található Románia chisinaui nagykövetségén, amelyekben becslése szerint 800 ezer – egymillió személy kér román állampolgárságot. Ha az államfő becslése helytálló, Moldova lakosságának mintegy negyede kíván román állampolgár lenni. /Cs. P. T. : Könnyítés a moldovaiaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998